Korábban írtunk arról, hogyan lehetne könnyebb, kellemesebb az ünnepekre való készülődés. De mit csináljunk, ha mégsem sikerült jól a karácsony?
Jó =/= tökéletes
Először is vizsgáljuk meg, tényleg nem volt-e jó a karácsony, vagy csak nem volt tökéletes? Lehet, hogy mégiscsak jókat nevettünk a családdal, jókat ettünk, pihentünk is. Lehetne ez elég? Sajnos rengeteg a tökéletes karácsonyt hirdető reklám, poszt, cikk sokféle témában a lakberendezéstől a ruházaton át a sütés-főzésig. Nagyon nehéz ilyen nyomás mellett elhinnünk, hogy akkor is lehet elég jó ünnepünk, ha nem így néz ki a lakás, a gyerekek, a konyha. Pedig, ha megvizsgáljuk igazából, hogy nekünk mi a fontos, akkor kihúzhatnánk a listánk felét és örülhetnénk annak, amit összehoztunk, örülhetnénk annak, hogy együtt vagyunk. Nagyon nehéz ezt meglépni és figyelmen kívül hagyni a külső tényezőket, mégis ez az egyetlen út a boldogsághoz, mivel mindenkinek mást jelent a szép ünnep (és semmiképp sem lesz tökéletes, ahogy az életben semmi sem). Attól nem leszünk boldogok, ha lemásoljuk valaki másét. Pláne nem, ha ebbe bele is betegszünk, annyi munkával jár. Vegyük számba az elmúlt napokat ennek a gondolatnak a szűrőjén át. Még mindig elégedetlenek vagyunk?
Előre csomagolt konfliktusok
Ha igen, akkor az egyik gyakori tényező a családdal való kapcsolat. Hogy rengeteg feszült helyzet vagy nyílt veszekedés volt az ünnepek alatt. Ráadásul ezek nagy része évről évre ismétlődik, így már előre rettegünk, hogy megint meg fog történni, és amikor elhangzik az a mondat, ami mindig elindítja a veszekedést, akkor már robban is a család. Ezek a régóta hordozott sérelmek, vélt vagy valós bántások amíg nincsenek meg- vagy feldolgozva, addig minden egyes alkalommal, ha szembetaláljuk velük magunkat, ugyanúgy felszínre hozzák a régi fájdalmakat is, nemcsak a most elhangzott bántásokra reagálunk ilyen erősen. Gyakran a szülők részéről hangzanak el be nem váltott elvásárok kapcsán elmarasztalások, gyakran a (már felnőtt) gyerekek hozzák fel, hogy mit nem kaptak meg a szülőktől gyerekkorunkban, legyen az figyelem, kisautó vagy babaház. Vannak témák is, amik gyakran okoznak konfliktust, ha nincs egyetértés, például sokszor ilyen a politika.
Gyorssegélyként tehetünk annyit, hogy megkérjük a családot, hogy ezt a témát ne folytassuk, mert úgyis csak veszekedés lesz belőle. Eggyel bonyolultabb módszer, hogy meg is próbálhatunk másképp reagálni, mint eddig: akár egy én-üzenettel, hogy amikor ez történik, az azért nehéz nekünk, mert egyszerre haragszunk rá és szeretnénk mégis szeretni az illetőt, és ez a feszültség tönkreteszi a pillanatot; így megkérnénk, hogy ne kérdezzen rá megint arra, hogy mikor megyünk férjhez/lesz még egy gyerek/új munka/ nagyobb ház.
Önismeret nélkül nehéz
Hosszabb távon ezeken a helyzeteken változtatni önismerettel, terápiával lehet a legjobban. Persze ha a konfliktus minden érintettje nyitott rá, akkor lehet a leggyorsabban haladni, és közös megegyezéssel másfajta ünnepeket létrehozni. Szóval a híres, bölcs mondás szerint – „Ha azt hiszed, hogy megvilágosodtál, tölts egy kis időt a családoddal” – mégsem vizsgáztunk jól, akkor érdemes az új évet azzal kezdeni, hogy teszünk egy lépést a mélyebb önismeret felé, egyéni vagy csoportos formában. Ezáltal lesz esélyünk arra, hogy a jövő karácsony már szebb, békésebb lesz. Míg, ha csak megyünk előre az évben azt remélve, hogy most majd biztos más lesz, akkor esélyesen megtépázott idegekkel érkezünk a januárba.
Csoportos foglalkozásaink közül ajánljuk figyelmedbe a családállítást, amely nem csak a családon, de bármely rendszeren belül képes megmutatni, hogy milyen elemek nincsenek a helyükön. A módszertanról részletesebben korábbi írásunkban olvashatsz.
A cikk szerzője Vass Anita, a Mental Spa szakmai vezetője